Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Ismerje meg a drágaköveket

A drágakövek ásványok, melyek természetes geológiai folyamatok során képződtek, meghatározott kémiai összetétellel, kristályszerkezettel bírnak és az ezekből következő optikai tulajdonságai határozzák meg.

A drágaköveknek ellenállóaknak, keményeknek kell lennie, hiszen az ékszert díszítve mechanikai hatások érhetik azokat. Az értékük miatt előszeretettel hamisítják, utánzatokat gyártanak egy jóval értéktelenebb hasonló színű kővel próbálják helyettesíteni azokat.

A drágakövek megkülönböztetése az utánzatoktól, szintetikus kövektől főleg a drágakövek zárványképén (ami általában szabad szemmel láthatatlan), valamint optikai tulajdonságain alapul. A zárványkép egyfajta ujjlenyomatként funkcionál, rengeteg információt hordozva. Segítségével megállapítható hogy egyáltalán valódi kőről van-e szó. 

A színes drágakövek értékét leginkább a színe határozza meg. A zárványosság, csiszolás jobban a háttérbe szorul, mint a gyémántnál. Egy zárványosabb, intenzív színű kő többet érhet, mint egy zárványmentes, de fakóbb, nagyobb drágakő. Hozzá kell tenni, hogy szinte nem létezik olyan drágakő, főleg színes drágakő, amely zárványmentes lenne, valamilyen jegy mindig található bennük, ami a valódiságukat bizonyítja.

Bizonyára mostanság is van némi szerepe egy-egy drágakő megvásárlásánál annak, hogya kő valamiképp vonzalmat kelt bennünk. A régi időkben, ami­kor az ember még sokkal kevésbé volt fölvilágosult, a drágaköveket titokzatosság övezte, ezért szolgáltak majdnem mindig amulettként és talizmánként is.

 

Gyémánt

A gyémánt a legkeményebb ismert természetben előforduló ásvány. Igen kedvező optikai hatása miatt „ A drágakövek királynője” címet méltán nyerte el, hiszen szikrázó,tüzes fényéből, még az idő múlásával sem veszít semmit. Nagy mértékben kopás és törésálló, keménysége a Mohs-féle keménységi skála alapján 10-es és 140-szer keményebb, mint az utána következő drágakő, a rubin és zafir.

A gyémántok értékét négy alapvető tulajdonsága alapján állapítják meg, melyet "négy c" -nek neveznek.

  • szín (Color),
  • tisztaság (Clarity)
  • csiszolás (Cut)
  • tömeg (Carat)

További információk a gyémántról...

 

Rubin

A gyémánt után a természetben előforduló, második legkeményebb drágakő a rubin. Keménysége 9-es a Mohs-féle skálán. Színe a tiszta galambvérszerűtől (ezek a legértékesebbek), a nem teljesen átlátszó, zavaros és foltos példányokon át, a világosabb vagy sötétebb, kékes, ibolyás, sárgás és barnás árnyalatig terjed. A rubin csakúgy mint a zafír a korund csoport tagja, így gyakorlatilag ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A rubin igen kemény és ellenálló drágakő.

 

Zafir

Szintén a második legkeményebb drágakő helyén áll a zafír, keménysége 9 Mohs. A korund csoportba tartozó, nem vörös színű drágakő a zafír. Tehát, a vörös kivételével minden drágakő-minőségű korund zafír. A zafír előfordul színtelen, piros, kék, lila, zöld, sárga, stb színekben. A zafír egy kiváló minőségű, nagy keménységű drágakő.

 

Topáz

A topáz szinte minden színben előforduló drágakő, leggyakrabban azonban színtelen, sárgás, vörösesbarna, világoskék. A Mohs-féle keménységi skála szerinti 8,0-as keménységű drágakő. Ellenálló drágakő, bár tökéletes hasadása miatt a nagyobb ütéseket nem bírja.

 

 

Smaragd

A smaragd, a természetben előforduló berill nevű ásvány zöld színű változata. Színárnyalata a fűzöld és az almazöld között van, s mivel ez a szín annyira egyedi, a zöldnek ezt az árnyalatát éppen a smaragdról, smaragdzöldnek nevezik. A teljesen átlátszó és hibátlan smaragd nagyon ritka. Minnél szebb és sötétebb a  színe, annál nagyobb az értéke is. Tökéletes átlátszóság és szép szín együtt elég ritkán fordul elő, ezért értéke ( ezeknek a drágaköveknek ) elég magas. Keménységi foka 7,5 – 8 Mohs-ig terjed.

 

Akvamarin

Csakúgy, mint a smaragd, az akvamarin is a berill nevű ásvány egyik változata. Színe az égkéktől egészen a tengerkékig terjed.A természetben előforduló kisebb kristályai általában tiszták, átlátszóak, míg a nagyobbak már zavarosak és apró repedéseket is tartalmaznak. Keménysége 7,5 - 8 a Mohs-féle skálán. Gyakran előfordulnak a 10 kg-nál nehezebb példányai is. Mivel nagyobb mennyiségben fordul elő, az olcsóbb drágakövek közé tartozik.

 

Cirkon

A cirkon a természetben elég gyakran előforduló ásvány, ezért értéke is jóval alacsonyabb, mint más drágaköveké. A közönséges cirkon színe általában átlátszatlan vagy sárgásbarna, vörösesbarna, rózsapiros, szürke, zöldes vagy fekete. Az ékszeriparban a szép színű, átlátszó változatait használják fel. Keménysége 7,5 Mohs. Jelentős a fénytörése, valamint színszórása, ennek köszönheti gyémántfényű ragyogását. A drágakőiparban használt színtelen és akvamarinkék cirkonok mesterséges beavatkozásnak köszönhetik szinüket, amelyek azonban nem minden esetben bizonyulnak tartósnak. Ha pl. huzamosabb ideig sötétben állnak, kisebb barnás foltok jelennek meg benne.

 

Turmalin                                                                                                      

A viszonylag kemény és ellenálló turmalinnak a Mohs-féle skála szerint 7-7,5 a keménysége. Ez a csodálatos drágakő minden színben előfordul, sőt, egy kristályon belül több szín, színárnyalat is gyakori. Egyetlen más drágakő sem mutat hasonló színgazdagságot.

 

Ametiszt

Az ametiszt a kvarc csoport lila színű képviselője, melyek színe a világoslilától egészen a mélyliláig változhat. A zárvány nélküli, sötétebb kövek számítanak a legértékesebbeknek. Keménysége 7,0 Mohs.
Tipp: Az ametisztet nem szabad kitenni hosszabb ideig az erős napsugárzásnak, mert a színe esetleg kifakulhat. Szoláriumozás esetén is le kell tehát venni az ametiszt köves ékszereket.

Tartalomhoz tartozó címkék: tudástár