Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

A pecsétgyűrű ma már bárkinek elérhető

A pecsétgyűrű egykor az erősebbik nem tagjainak a kiváltsága volt. Sőt, így nem is teljesen helytálló a megfogalmazás, mert bármelyik férfi nem birtokolhatott egy ilyen ékszert. Ahhoz, hogy az adott család férfiúi rendelkezzenek egy címerrel ellátott darabbal, vagyonnal, földdel kellett számot vetniük. Azaz úgy is mondhatnánk, hogy az ékszer ranghoz kötött kiegészítőként jelent meg. Nem véletlen, hogy nem azt írjuk, „viseletként”, mert akkoriban a funkcionalitás elsőbbséget élvezett.

A pecsétgyűrű, mint aláírás bélyegző?

Igen, valahogyan így lehet a legjobban definiálni az ék akkori szerepvállalását. Egyszerű beazonosítási célból használták úgy, mint egy aláírást. Nemcsak fontos szerződéseket, dokumentumokat hitelesítettek a közbenjárásával, hanem a levelek lezárását is általa oldották meg. Így már kívülről jól látszott, hogy kitől érkezik a küldemény. Kicsit úgy, mint manapság a feladó és címzés írással történő feltüntetése. A címer épp úgy nem volt mindenki sajátja, mint maga a pecsételésre szánt ékszer. Társadalmi ranghoz kötődött mindkettő. Nem egyszer életmentőnek bizonyult a gyűrű megléte, mert egyes történelmi korszakokban viszonylag sokan éltek analfabetizmusban, így aztán kihagyhatatlan kellékké nemesült az aláírást helyettesítő ék. Persze ennek az időszaknak már régen vége. Ma már mind a nők, mind a férfiak élvezhetik az ékszerben testet öltő bájt. A mindennapi hordás igényeinek megfelelve pedig, a kialakítás monumentalitása is sokat alakult.

A pecsétgyűrű férfias vagy nőies viselet?

A pecsétgyűrű egykor az erősebbik nem tagjainak a kiváltsága volt. Sőt, így nem is teljesen helytálló a megfogalmazás, mert bármelyik férfi nem birtokolhatott egy ilyen ékszert. Ahhoz, hogy az adott család férfiúi rendelkezzenek egy címerrel ellátott darabbal, vagyonnal, földdel kellett számot vetniük. Azaz úgy is mondhatnánk, hogy az ékszer ranghoz kötött kiegészítőként jelent meg. Nem véletlen, hogy nem azt írjuk, „viseletként”, mert akkoriban a funkcionalitás elsőbbséget élvezett.

A pecsétgyűrű, mint aláírás bélyegző?

Igen, valahogyan így lehet a legjobban definiálni az ék akkori szerepvállalását. Egyszerű beazonosítási célból használták úgy, mint egy aláírást. Nemcsak fontos szerződéseket, dokumentumokat hitelesítettek a közbenjárásával, hanem a levelek lezárását is általa oldották meg. Így már kívülről jól látszott, hogy kitől érkezik a küldemény. Kicsit úgy, mint manapság a feladó és címzés írással történő feltüntetése. A címer épp úgy nem volt mindenki sajátja, mint maga a pecsételésre szánt ékszer. Társadalmi ranghoz kötődött mindkettő. Nem egyszer életmentőnek bizonyult a gyűrű megléte, mert egyes történelmi korszakokban viszonylag sokan éltek analfabetizmusban, így aztán kihagyhatatlan kellékké nemesült az aláírást helyettesítő ék. Persze ennek az időszaknak már régen vége. Ma már mind a nők, mind a férfiak élvezhetik az ékszerben testet öltő bájt. A mindennapi hordás igényeinek megfelelve pedig, a kialakítás monumentalitása is sokat alakult.

A pecsétgyűrű férfias vagy nőies viselet?

Örök dilemma ez. A gyártók rövidre zárták a kérdést. Nőknek is készítenek kisebb méretű, tehát finomabb, kecsesebb darabokat. Innentől kezdve egyik nem tagjai sem kell nélkülözzék az ékvariáció szépségét.

Tartalomhoz tartozó címkék: arany pecsétgyűrű pecsétgyűrű