Néhány éve, évtizede sokan megkérdőjelezték, hogy a férfiaknak egyáltalán szükséges-e az ékviselet. Felmerült az a kérdés is, hogy egy-egy modell, kollekció megalkotható-e úgy, hogy az markánsan karakteres, tipikusan az urak számára vonzó jegyeket képviseljen? A gyűrű az egyik olyan típus volt, ami milliónyi kérdőjelet hagyott a vonakodók fejében.
Vajon annak volt ez köszönhető, hogy ez az ékszer az eljegyzések, esküvők ősrégi, összetartozást jelző kelléke? Vajon azért vélekedtek így, mert hagyományosan a fehér ruhához, a díszes öltözethez, azaz a hölgyekhez kötötték a hordását? Nem tudni.
Mindegy is, hogy mi lehetett az indíték. Mára minden megváltozott. A közgondolkodás teljesen más irányból közelíti meg a kérdést jelenleg. Ha az adott kiegészítő kellően karakteres, ha láthatóan férfias jellemvonásokkal büszkélkedhet, akkor nemhogy nem óckodnak tőle, hanem kifejezetten ragaszkodnak hozzá.
Begyűrűzött a férfi ezüst gyűrű láz
A változás magával hozta azokat a rajongókat, akik egyrészt imádják az ékszereket, másrészt különösen ragaszkodnak az ezüsthöz, mint alapanyaghoz. A mai napig akad olyan férfiú, aki az aranyat nőies alapanyagnak véli, de az ezüstöt színe, kisugárzása miatt tipikusan „férfiasan tökéletes”-nek ítéli. A rajongótábor pedig időről-időre bővül, ahogy az ezüst ékszerek termékpalettája is mind több, varázslatosan szép tagot számlál – az úriemberek ízlésére hangolva.
